Zajos sikert aratott a Jekyll és Hyde
Off-Broadway Békéscsabán
Zajos sikert aratott február 16-án Békéscsabán, a Jókai színházban Frank Wildhorn és Leslie Bricusse Jekyll és Hyde című musical-thrillerjének magyarországi bemutatója. Már a csütörtöki nyilvános főpróba is pótszékes ház előtt ment le, és a péntek esti bemutatón se nagyon lehetett volna leejteni egy gombostűt sem a nézőtéren, ahol a megszokott békéscsabai premierközönség, a város prominens alakjai és a helyi színházi élet képviselői mellett ott láthattuk például Vikidál Gyulát, Kerényi Miklós Gábort, a Fővárosi Operettszínház frissen kinevezett igazgatóját és közvetlen munkatársait, Horváth Margitot, az Evita és több más régebbi sikeres békéscsabai zenés bemutató főszereplőjét, a szintén Békéscsabáról indult és ma az operettszínházban játszó Faragó Andrást és a szakma több más kiemelkedő alakját is.
Az óriási érdeklődés szólhatott egyrészt annak, hogy a sikeres Broadway-musicalt a Musical Színház és a Békés Megyei Jókai Színház a világon harmadszor, Európában pedig másodszor mutatta be, másrészt annak, hogy a két teátrum eddigi közös produkciói, az Evita és a Jézus Krisztus szupersztár után várható volt, hogy ismét valami nagy dolog születik. Hogy a várakozás nem volt alaptalan azt a közönség hosszú percekig tartó tapssal igazolta.
Maga a musical egy igazi ínyenccsemege. Leslie Bricusse krimiszerű, lényegre törő szövegkönyve és dalszövegei (magyar változat: Venyige Sándor és Valla Attila) és Frank Wildhorn magas színvonalú, igényes, helyenként klasszikus operai magasságokba törő zenéje a lehető legjobb arányban ötvözik a prózai színház és a klasszikus musical elemeit. Turcsán András zenei vezető és zenésztársai magas színvonalon szólaltatják meg a kitűnő muzsikát.
Az előadás egyik legdicsérendőbb háttérmunkása Rogács László koreográfus, aki rendkívül dinamikus és dramatikus mozgásokkal fűszerezi és teszi még izgalmasabbá az előadást. A másik dicsérendő háttérmunkás a Jókai színház műszaki gárdája. A színpad elemeinek mozgatói láthatatlan munkájukkal keltik életre Kis-Kovács Gergely díszlettervező színpadba álmodott csodáit, amikre aztán a fény- és hangtechnikusok teszik rá a koronát. A látványhoz nagyon jól illeszkednek Tordai Hajnal egyszerű, de kifejező jelmezei, amik közül csupán a rosszlányokat futtató Spider túl karakteres, egyszerre több népcsoport öltözékére is hasonlító ruhája lóg ki egy kissé. Nagyon eltalált és színészbarát viszont Hyde öltözéke.
A darab történetét - egy thrillerről, krimiről lévén szó - természetesen nem írom le részletesen, mert azoknak, akik eztán nézik meg, nem akarom elárulni, hogy ki a gyilkos, az alapsztori pedig eléggé közismert.
Az előadás producer-rendező-címszereplője: Molnár László szinte emberfeletti teljesítményt nyújtva formálja meg dr. Jekyll és Mr. Hyde hasadt tudatú, kettős figuráját. Nem elég az, hogy Molnárnak kettős szerepben kell szinte folyamatosan jelen lennie a színpadon, közben rendezőként is figyelnie kell saját magát és társait a nézőtérről. Az utóbbira a főpróbákon már nyilván kevesebb energiája maradt, ezért a jelenetek kapcsolódásainál egy kicsit hiányoltam a külső irányító összetartó erejét. Ez azonban olyan apró hiányosság, ami egy-két előadás alatt magától megoldódik. Molnár László teljesítménye a zenés jelenetekben mind énekben, mind mozgásban kimagasló. Mr. Hyde-ként a prózai jelenetekben is nagyszerűen alakítja a mindenkiben ott élő, és az ő esetében kiszabadított gonoszt. Magukat a kiszabadítás pillanatait, a jó és a rossz közötti szenvedésteljes átmeneteket is remekül játssza, dr. Jekyll figurája viszont a prózákban nem eléggé erős Hyde-éhoz képest. Ami, figyelembe véve a darab végkifejletét, még indokolt is lehet, mégis hagyott bennem valami kis hiányérzetet. Ezeket összességében elfeledteti velem az emberfeletti erő és hihetetlen energia, amit Molnár László éneklésében, mozgásában, játékában felszabadít magából.
A két női főszereplőre, Janza Katára (Lucy) és Tunyogi Bernadettre (Emma) szinte már nem is maradt jelzőm, pedig róluk szinte ugyanazt le lehet írni, amit Molnár Lászlóról.
Mindkét színésznő rendkívül magas színvonalon énekli el dalait, amikkel több ízben valósággal ámulatba ejtik a közönséget, és ráadásul szerepeiket is remekül formálják meg.
Janza Kata Lucy-je egy igazi külvárosi, összefogdosott, összemocskolt, mégis valami rendkívüli belső tisztaságot sugárzó kocsmatündér. Arról nem beszélve, hogy komoly énektudást kívánó dalait néha e legnehezebb helyzetekben, mozgások közepette is úgy énekli, mintha azokat egy koncerten hallanánk.
Tunyogi Bernadett Emmája az előbbi ellentéte: az iskolázott úrilány, aki viszont a külvilág rosszallása ellenére is kitart az utolsó pillanatig furcsa szerelmese mellett. E kettősség kitűnő színészi megoldása mellett Tunyogi Bernadett csodálatos énekhangjával is rabul ejti a nézőket.
Kár, hogy a második szereposztást: Borbás Erikát és Füredi Nikolettet nem láthattam a nyilvános főpróba és a bemutató előadás valamelyikén, mert egy-két próbába betekintve, ők sem maradnak le társnőik mögött.
Utterson szerepében Makrai Pál korábbról is ismert énektudása mellett prózai színészi képességeit is felvillantja. Horatiói magasságba emelve a dr. Jekyll tragédiáját segítő szándékkal, mégis tehetetlenül szemlélő igaz barát figuráját.
A Jekyll leendő apósát, Danverst alakító Gálfi László ismét bebizonyította, hogy nyugdíjas volta ellenére még mindig helye van a színpadon, sőt a színpadnak szüksége van rá. A lányát játszó Tunyogi Bernadettel énekelt kettőse az előadás egyik legszebb pillanata, mind énekben, mind színészi alakításban.
Az előadás másik producere, Venyige Sándor dr. Jekyll szerelmi és tudományos ellenlábasát játssza kellők képpen kiállhatatlan figurát formálva Stride alakjából, mindemellett dalait is kitűnően énekli el.
Paczuk Gabinak, a Jókai színház énekes-sztárjának most nem főszerep jutott, viszont színészileg olyan nagyszerűen formálja meg a rosszlányokat felügyelő madám szerepét, hogy mégiscsak főszerepet csinál belőle, énekben pedig méltó partnere tud lenni Janza Katának és Tunyogi Bernadettnek.
Az előadás egyetlen nem éneklő szerepét, dr. Jekyll lakáját Mészáros Mihály játssza, meghatóan formálva a már régóta a családot szolgáló, gazdáiért mindig szeretettel aggódó öreg bútordarabot.
Kisebb, de nagyszerűen megformált epizódszerepekben láthatjuk Mezei Zoltánt, Varga Andreát, Csomós Lajost, Gerner Csabát és Ács Tibort, akik játékukkal kitűnően rajzolják meg a történet környezetét, az arisztokratikus, mégis velejéig romlott korabeli angol társadalmat.
Egészen apró és többféle szerepben láthatjuk kitűnően játszani és énekelni Dolhai Attilát, Marton Róbertet és Bródy Norbertet, utóbbi kettő különösen humorával örvendeztet meg bennünket. A még kisebb férfiszerepekben, a kórusokban és a táncokban Feke Pál, Imre Sebastian, Götz Attila és Farkas László jeleskedik.
A fiúkon kívül a hátukon viszik az előadás tömegjeleneteit a lányok is: Szabó Mariann, Bartus Patrícia, Márkus Judit, Vidovenyecz Edina, Végvári Eszter és Domokos Éva, akik különösen nagyot alakítanak az utcalányok rabszolgakórusi magasságokba emelt, lázítóan megható jelenetében.
Nem tartozik ugyan szorosan a darabhoz, de mindenképp az előadás része a tapsrend is, amiben valamiféle fölösleges óvatosságnak tartom, hogy nem tapsolhatok külön-külön is legalább a két női főszereplőnek, valamint Makrai Pálnak, Gálfi Lászlónak és Paczuk Gabinak.
Nem tudom, hogy odaát a Broadway-en milyen lehet a Jekyll és Hyde, de az biztos, hogy a Musical Színház és a Jókai színház társulata egy kis időre legalább is Off-Broadway-jé avatta a csabai teátrumot. Egy kis időre, hiszen az előadást csak március 10-éig láthatjuk Békéscsabán, úgyhogy aki meg akarja nézni, az igyekezzen.
Józsa Mihály